Ma még akarok valamit gyorsan ide írni, mert most 3 napig nem elszek.
Holnap indulunk Helsinkibe, innen egy busz visz minket Stockholmba, aztán onnan indul a haj. 17 órás út lesz. Négyen leszünk egy kabinban, két finn lány és két magyar lány. Azt mondják elég kicsi a hely, nekem meg csak egy nagyon nagy bőröndöm van, ami persze félig sincs, úfgyhogy még annak is kell majd a hely.
Első napra, vagyis estére csak szenyókat viszünk, aztén majd talán eszünk Finniában.
Ma este sütöttem is még gyorsan két ütikét, legyne valami édes is. Azt mondják tavaly, amikor Rigában voltak mindneki tengeri beteg volt...hát kiváncsi vagyok. Főleg, hogy hogy fogunk tudni aludni, bár ha nagy hajó lesz, akkor talán nem fog úgy inogni.
Roland állandóan kihallja a hírekből, hogy újabb és újabb repülő katasztrófa történik. (jó, mostanában tényleg kicsit több az átlagosnál) Nekem érdekes, meg sem fordult afejemben, hogy elsüllyed a hajónk. Mikor ezt mondtam neki, az volt a válasz, hogy majd veszek egy deszkát, azon elúszkálok, mint a Titanicban.:) Nem is tudom, van-e még ezekben a hajókban deszka egyáltalán. Érdekes lenne, jégcsapok meg lógnának az orromból. De előbb lógnának a finn csajok orrából, mert ezek az északi népek nem fújnak orrot az utcán olyan gyakran, mint pl. én. Inkább szippantanak egyet, megfigyeltem, a svédek ugyanezek.
Na röviden ennyi Helsinkiről, várom. Majd ha hazajöttem, beszámolok róla.
Tegnap az oalszok kotolettát csináltak vacsira. Tulajdonképpen ugyanaz, mint a mi rántotthúsunk csak ők sütőben sütik, kevesebb olajjal.
Ez volt Gigi barátnőjének a welcome party-ja. Tegnap érkezett Svédországba, szegény nem nagyon jól beszél angolul. Mondjuk én meg maximálisan együttérzek vele, én sem avgyok jó.
Jó sokan voltunk
Ma is találkoztam a mosodában egy sráccal, aki itt lakik, amúgy Ghánából (Afrika) jön. Mondnaom sem kell, fekete, mint a szurok, és kis picike, de aranyos. Na ő is osztotta nekem, volt, aimt értettem, volt, amit nem, de ilyenkor csak bólogatok okosan. Akkor van ciki, ha kérdeznek valamit az embertől és ő csak bólogat tovább...mindegy, ha tényleg azt akarja, hogy válaszoljak, majd kérdez mégegyszer. Egyébként neki volt egy magyar ismerőse, valami Márton.
Na viszatérve a vacsira, utána discoba mentünk, persze megint majdnem lekéstük.
Egy újabb olasz hülyeség
De mégsem. Elég sokan voltak, jó volt a zene, sőt még táncoltam is. Ez nagy szó, mert nem nagyon szeretek discoban táncolni. Mindenki egy nagy körben állt -a mi nagy olasz családunk- aztán így jobb volt.
Egy körül hazaindultunk, de előtte elkísértük Johannát a buszmegállóba, aztán következett a meki. Jól bekajáltunk ismét, aztán irány haza. Úh, olyan hideg volt az éjszaka, brrr.
Na röviden ennyi, képek később.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.