Virág Svédországban

Kedd

Kedden elindult a vadonás kurzusunk, amit a koordinátor javasolt. 10-kor kezdődött és elvileg 4-kor fejeződött volna, de előbb végeztünk egy órával. Itt is meg van az egy órás ebéd szünet. Erre kényesen ügyelnek. Érdekes, de mindig déltől negyed kettőig van. Dávid szerint ez pszichológia, mert az ember úgy érzi, hogy egyre ott kell lennie, nos, lehet van benne valami.

Ez az óra a kultúrális különbségekről szól. Merthát fontos az egészségügyben, hogy megértse az ember a másik érzéseit, gondolatait. A svédekkel vagyunk mixelve ezen a kurzuson. Tök jó, a tanár túlnyomó részt angolul magyaráz, de ha valami mégsem világos, svédül is elmondja nekik. Az meg külön szimpatikus volt számomra, hogy leszögezte: ez nem egy nyelvi kurzus, senkinek sem anyanyelve az angol. Jó ezt érezni! Na persze ő tökéletesen beszél angolul.

Ja és kicsit késve egyszer csak begördül egy baba kocsi. Ez hagyján, benne volt a gyerek is! Jött az anyuka órát hallgatni. Kicsit érdekes volt. Kivette a gyereket, leült, aztán a gyerek egyszer csak "életre kelt" és elkezdett nyöszörögni, meg járkálni a teremben. Óra közben. Nem tudom, hogy ez megszokott-e itt, nekünk furcsa volt. Azt sem tudom, hogy a tanárok hogy fogadták, mert nem mutatták ki, ha idegesítette őket. Aztán egyszer csak a gyerekkel meg egy pelussal a kezében távozott, majd visszatértek. Érdekes tapasztalat.

Kezdték a bemutatkozással, hárman vannak a tanárok. Meg elmondták, hogy melyik könyv kell- amit most szereztünk be a könyvtárban.

Azután következett egy előadás a svéd kisebbségekről. Meglepő volt számomra, de nekik is vannak cigányaik. Most nem tudom, hogy mi a helyzet. Szabad-e ezt a szót használni vagy sem. Szóval a romák svédben. Ők is tisztában vannak vele, amit  mi is tudunk róluk. Dávid mondta neki, hogy nekünk külön volt erről egy kurzusunk. Na, sosem gondoltam volna, hogy valaha is hasznát fogom venni.

Nagyon érdekes volt ez az óra, tök sok furcsa dolgot mondott a néni, amin tényleg érdemes elgondolkodni. Sokkal-sokkal érdekesebb ez az óra, mint a bácsi órája. Sokkal kézzel foghatóbb dolgok. Ezután csoportokra osztottak minket, majd kiadták a házifeladatot. Ez egy csoportmunka, kaptunk egy papírt, amin kérdések vannak. Különböző kultúrák vonásai, viselkedés és konkrét szituációk. Na, 10 feladat. Én most két svéddel vagyok egy csoportban. Van még egy spanyol gyerek is, de ő idő előtt lelépett(nem jött vissza a délutáni részére az órának), így nem tudtuk vele is megbeszélni a találkozót. Mertogy lefénymásoltuk ezt a feladatos papírt, hogy mindnekinek meglegyen. Itthon átnézzük, átgondoljuk, aztán péntek reggel összeülünk, kidolgozni. Még sosem csináltam ilyet, itt viszont elég gyakori ez a fajta közös munka. A két svédből csak a srác törzsgyökeres "viking", a lány Irakból származik, bár itt él már 12 éve. Azt mondta, azért jöttek ide, mert nem volt elég biztonságos otthon, hát mondtam neki, hogy a mostani viszonyokból kiindulva, tényleg nem lenne most túl jó ott élni. A szülei Stockholmban laknak, ő meg felettem. :) Igen, mert közben kiderítettük, hogy ő is az épületben lakik, csak egy szinttel feljebb. Nem ismerjük egymást a házban élőkkel. A lépcsőfordulókban vannak az ajtók, amin keresztül a folyosóra lehet menni. Ahhoz képest viszon nincs az a tipikus iraki feje, mint a többinek. Világos bőre van és szép csaj. Na majd meglátjuk mit alkozunk pénteken.

Most erre kell felkészülnöm... 70 oldal a könyv, de szerintem nem fogok én elolvasni mindent.

Uh, túl sokat írtam a suliról, de nagyjából mostanában a több időt ott töltöttem.