Virág Svédországban

Tudom most nagyon régen írtam már, de több oka is volt.

Főképp az, hogy valami kór eléggé ledöntött a lábamról. A szervezetem úgy néz ki nem ismerte még eléggé a svéd bacikat. (tuti, hogy új betegség volt ez nekem, mert a torkom kicsit sem fájt) Na majd most. Az egész csütörtökön kezdődött, amikor délután visszafelé a suliban áreztem, hogy fáj  a légcsövem. Nem is vettem róla  tudomást, úgy voltam vele, biztos sokat vettem a számon a levegőt. Aztán kezdett rosszabb lenni. Pénteken már nagyon fájt és szerintem hőemelkedésem is volt. Gondolkodtam, hogy utazzak-e vagy sem, mert pocsékul aludtam és lázas voltam. Szombaton már nagyon rossz volt, éjszaka lázálmaim voltak. Vasárnap ki sem kelltem az ágyból csak ha teát csináltam, bár inkább hideg vizet ittam. Csak este tudtam enni valamit. Sajnos az orrom is megindult, úgyhogy ellehet képzelni, hogy nézek/tem ki. Reméltem, hogy nem akar senki háborgatni, de szerintem ezt a lakótársak is tudták. Nagyon rendik voltak, msn-en keresztül kérdezgették, hogy hogy érzem magam, kell-e valami. Küldtek át filmeket is, hogy ne unatkozzak, szóval le a kalappal előttük. Még ma is ugyanezt tették, de azért ma már felkeltem, felöltöztem, kimentem a városba.

Ennyit a betegségemről, tény, nagyon rég voltam ennyire beteg.

Sorban meegpróbálom leírni a történteket. Ma semmi extra. Tegnap:semmi extra a pihenésen kívűl.

Szombaton:STOCKHOLM. Mint azt már írtam sokat gondolkodtam, hogy menjek vagy maradjak, de azt hiszem jól tettem, hogy mentem. Mégha a betegség miatt nem is tudtam úgy élvezni. A suli által szervezett kirándulás volt. Busszal oda és vonattal vissza, ki mikor akart. Ezt tartalmazta a részvételi díj. Ja meg az idegenvezetést.

Elég korán indultunk, az út másfél óra volt, mondanom sem kell szupi busszal. Teát és kávét lehetett inni.

Az idegenvezetés 2 órás volt kb. , csak az idő beleszólt a dolgoba, mert esett az eső. Ezért is nem jók a képek. 4 csoportra lettünk osztva. Először az óvárost néztük meg, a parlamentet, a kormány házát, tereket, tavakat.

Parlament

Parlament 2.

Sétáló utca a belvárosban

Sétáló utca

 Mily meglepő, de horgásztak a város kellős közepén a tóban. Az egyik srác szerint ez egyedi Európában, hogy a fővárosban horgászhatsz. Hát nem tudom, de meglepő az biztos. Ha a Papa ezt látta volna. Bár akkor nem fogott semmit a bácsika.

A város közepén, a vízben ők úszkálnak

Az idegenvezető hölgy nagyon barátságos volt, neki végre igazi svéd kinézete volt. Szőke haj, kék szem. Stockholm viszont egy gyönyörű város. Igazi svéd házakkal, amikról sehonnan nem hull a vakolat, nem feketedik az alja a szmogtól, szóval le a kalappal.

 Áhá, hát tényleg itt vagyok

Elég szűk utca

Szép kis színes házak

Adeellal

Svéd akadémia

Riikkával

Ezt a képet Pumpikám kedvéért...

Ezután kaja következett egy ilyen gyorskajálda szerűségbe. Olyan lehetett, mint az Árkád kajáldái, különböző nemzetiségek ételeivel. 70 koronánál (kb. 1900 ft) kezdődtek a legolcsóbb ételek, szóval nem a legolcsóbb hely lehetett vagy ki tudja... Az adag viszont, kb mint eg tulipán tál. Nyámi. Nem bírtam megenni mind, ezt a rendkívűl szokatlan esetet a betegségemnek tudom be.... (kebabot ettem sült krumplival, nagy salátával és fokhagyma mártással-ami isteni volt, ja meg járt hozzá 4 dl kóla is)

Utána mindneki szabad utat kapott és oda ment, ahova akart. Mi a teknikai múzeumba mentünk, helyijárattal. Nehéz volt megszerezni a jegyeket, ugyanis a jegyautomata nem fogadta  kártyáinkat. Így egy boltban tudtuk jegyet venni. ja igen, itt az automatáknál is tudsz kártyával fizetni. Szinte nincs is olyan hely, ahol ne lehetne...

A teknikai múzeumban nagyon jól szórakoztunk.

Az űrhajósók klotyója, lábkötőkkel:)

Én, mint űrhajós...

Na ez viszont tuti nem én vagyok

Hoppá, levágták a fejem?!

Nagyon hamar elment az idő, -olyanok voltunk, mint a gyerekek-úgy, hogy nem is tudtunk megnézni mindne szintet...:( (4 emelet van) 5 órakor zárt, mi 10 perccel előtte jöttünk le a kabátokhoz... ( túl kevés képet csináltam...)

Ezután az állatkerthez(következő programterv) túl sötét volt, így visszamentünk a központba, ott pedig egy hatalmas plázába. Mivel ott is minden zárva volt ( a svédek hamarabb zárják a cukrászdákat, boltokat és minden egyéb helyet) leüétünk, mert már nagyon fáradtak volttunk, aztán meg kellett hozni a döntést. Maradni vagy menni haza. Én a hazajövetelre szavaztam, mert addigra már elég szarul voltam.

Na nagyjából ennyi.